February 8th, 2010 Tokajhegyaljai Borvidék
Magyarország legismertebb kistájegysége. Teljesebb nevén Tokaj-Hegyalja, mely szõlõ és borkultúrájáról vált világhírûvé. A történelmi borvidék kiterjedése az abaújszántói sátorhegyektõl a sátoraljaújhelyi sátorhegységig tart, ahogyan a régi latin mondás tartja: “Incipit in Sátor, definit in Sátor”. Területét az évszázadok során - elsõsorban az itt termelt borok minõségét védve - többször körülhatárolták: 10, 21, de legfeljebb 32 települést érdemesítettek arra, hogy a hegyaljai borvidékhez tartozónak vallhassa magát. Szõlõjérõl, boráról, természeti szépségeirõl már a magyarok elsõ történetírója, Anonymus is megemlékezik a Gesta Hungarorumban. Egyes források szerint õ maga is errõl a vidékrõl származhatott, itt minden patakot, hegyet, dûlõt ismer, s meg tud nevezni.
Tokaj-Hegyalja a XVI. század közepétõl vette át a török által elfoglalt szerémségi borvidék szerepét. A XVII-XVIII. sz-ban élte virágkorát, gazdag mezõvárosok sora alakult ki területén: Szerencs, Tállya, Mád, Tarcal, Tokaj, Abaújszántó, Erdõbénye, Tolcsva, Bodrogkeresztúr, Sárospatak, Sátoraljaújhely. Magyar alapnépességét a középkorban betelepített vallonok és olaszok színezték: feltételezhetõen az õ emléküket õrzik Olaszliszka, Bodrogolaszi, Tállya helységnevei. A XVII. sz-tól a különbözõ népek valóságos gyûjtõhelyének számított: a magyarok mellett megtalálhatjuk itt a ruszin, szlovák, lengyel szõlõmunkások utódait, a sváb telepítésû falvakat, a rác, görög, zsidó kereskedõk írásos dokumentumait és tárgyi emlékeit. Kultúrájuk nyomai fellelhetõk a görögkeleti templomokban, a lakó- és gazdasági épületekben, a zsidó temetõkben, a népélet szokásvilágában, az itt-ott még élõ nemzetiségi nyelvhasználatban.
Tokaj-Hegyalja gazdag kultúrális és történelmi örökséggel rendelkezik. E vidék a bölcsõje a magyar reformációnak, a protestáns iskolakultúrának, a magyar nyelvû irodalomnak.
Az erdélyi fejedelemség függetlenségi harcai és kuruc szabadságmozgalmak (Bocskai, Thököly, a Rákócziak) gyakran érintették a Hegyalját, nemegyszer kiindulópontjai voltak, gazdasági hátteréül szolgáltak, résztvevõi is innen kerültek ki. E tájon született II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban jelentõs szerepet játszottak a hegyaljai mezõvárosok önkéntesei.
Posted in Uncategorized | Comments (1)