January 5th, 2010 4206 Szécsényi kistérség

Endrefalva 1204 lakosú község a 22-es főközlekedési út mentén Szécsénytől 7 kilométerre, északkeletre fekszik.

Hollókő 379 lakosú község, Szécsénytől délkeletre, 18 kilométerre fekszik. A tatárjárás után létesített erősség a Kocsis nemzetségbeli Illés család ősi fészke volt, később a Szécsényi család és leszármazottai a birtokosok. 1552-ben harc nélkül a törökök birtokába jutott, akik gyér számú őrséget állomásoztattak falai között. 1593-ban ostrom nélkül a magyarok kezére került. A török még kétszer rövid időre elfoglalta, de kiűzése után a vár hadi szerepe megszűnt. 1711-ben részben elbontották. A falu elzártsága miatt megőrzi a régi hagyományokat. A XIX-XX. századforduló viszonylagos gazdasági fellendülése után a legutolsó tűzvészből egységes formában épült fel 1910 után. Ebben az időben alakult ki a korábbi egyszerű helyett az a díszes népviselet, amelyet egészen a II. Világháborúig, módosításokkal ugyan, de őrzött a lakosság. A falu építészeti értékeit az 1950-es években fedezték fel, majd 1962-től védettséget élvez. Fokozatosan rendbe hozzák a védett faluközpontot, megindul az idegenforgalom. 1988-ban született meg a nevezetes UNESCO-határozat, ami minden bizonnyal új korszakot nyit a település történetében.
Hollókő legnagyobb nevezetessége az ófalu nagy részére kiterjedő, 55 védett épületet magába foglaló falurezervátum. A jellegzetes szerkezetű úgynevezett hadas településtípust jórészt megőrző, a tűzvész után is az építészeti hagyományokat követő újjáépítés következtében egyedülálló látványt nyújt. Házainak jelentős részében ma is laknak, másoknak új funkciókat találtak.  A hollókői házak az útra merőlegesen állnak, hosszú, nyeregtetős épületek. Néhány kivételével azért természetesen akad, párhuzamos, illetve L alakú elrendezéssel. Néhány helyen láthatjuk a nagycsaládok egyvégtében felépített, egymást követő házait is, másutt a telek más részein húzták fel az újabb hajlékokat. Az egykori boronafalas építkezést, zsúpos fedést fokozatosan újabb építési anyagok váltották fel, de a megjelenés formai jegyei, az alaprajz hasonló volt. A ma látható házak kőfalúak, körültornácos épületek, az utca felől az első szoba alatt pincével, a tető csonkakontyos, deszkaoromzatos poltári cseréppel fedett. Tüzetesebb szemlélődéssel a kisebb építkezési különbségeket is felfedezhetjük.
A római katolikus temploma a XIX. század végén épült fatornyos épület, amely azonban szintén követte a hagyományokat méreteivel, elhelyezésével, tereinek kapcsolódásával. A rekonstrukció során ismét zsindellyel fedték be, a részletek eredeti szépségének visszaállítása mellett értékes régi tárgyak kerültek a templomba. A templombelső téglaburkolatot, új padokat, liturgikus teret kapott.
A falumúzeum háromhelységes régi épület, elöl nics tornáca, egyébként a falu többi házaira emlékeztet. A pitvarban látjuk a főzés, a házimunka emlékeit. Érdekes a füst elvezetésére szolgáló indófni. Az első helyiségben élt a gazda, feleségével és gyermekeivel. Korabeli 1926-ban festett asztalos bútorok, magasra vetett ágy áll itt, kékfestőből készült huzattal. A hegy felé van a kamra, az öreg szülők lakhelye és egyben tárolóhely.

Ludányhalászi 1612 lakosú határközség a 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vasútvonal mentén, Szécsénytől 4 kilométerre, északra fekszik.

Magyargéc 856 lakosú község Szécsénytől 9 kilométerre, keletre fekszik.

Nagylóc 1765 lakosú cserháti község Szécsénytől délkeletre, 8 kilométerre fekszik.
A római katolikus templom az első magyar szerzetesrend, a pálosok temploma volt. A XV. században épült, 1888-ban két hajóval bővítették.

Nógrádmegyer 1766 lakosú község Szécsénytől 11 kilométerre, kelet-délkeletre fekszik.

Nógrádsipek 761 lakosú község Szécésnytől 11 kilométerre, délre fekszik.

Nógrádszakál 647 lakosú határközség a 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vasútvonal mentén, Szécsénytől 11 kilométerre, északra fekszik.

Piliny 648 lakosú község Szécsénytől 10 kilométerre, északkeletre fekszik.

Rimóc 1924 lakosú község Szécsénytől 5 kilométerre, délre fekszik.

Szécsény 6636 lakosú határváros a 22-es főközlekedési út és a 78-as/Ipolytarnóc-Balassagyarmat-Aszód/ vasútvonal mentén, az Ipoly partján fekszik.
A vár 1461-ben már létezett. Mára csak egyes falrészletei és két sarokbástyája maradt meg belőle. A Forgách-kastélyt a hajdani vár helyére építették a gótikus vár falainak felhasználásával, a XVII. század második felében. 8 hektáros parkja védett.
A ferences templom 1333-ban, gótikus stílusban épült. Mai formáját a XVIII. században, barokk stílusban nyerte el. A mellette lévő kolostor 1695-ben épült.
A ferde tűztorony 1700-ban épült, barokk stílusban. Az 1944. évi bombázás óta 30 fokban megdőlt.
A ma már Szécsényhez tartozó Benczúrfalván áll Benczúr Gyula festő hajdani kúriája, aki az ottani temetőben nyugszik.

Szécsényfelfalu 504 lakosú község Szécsénytől 7 kilométerre, északkeletre fekszik.

Varsány 1778 lakosú község Szécsénytől 5 kilométerre, délnyugatra fekszik.