January 5th, 2010 4002 Hevesi kistérség

Átány 1563 lakosú község Hevestől 6 kilométerre, keletre fekszik.

Boconád 1341 lakosú község Hevestől északnyugatra, 9 kilométerre fekszik.

Erdőtelek 3546 lakosú község Hevestől 12 kilométerre, északkeletre fekszik a 102-es/Kál-Kápolna-Kisújszállás/ vasútvonal mentén.
A Buttler-kastély 1780-ban, copfstílusban épült. A kastély körüli park, arborétum, amely a Butler-család egyik birtokközpontja volt. Mikszáth Kálmán Különös házasság című művének főhőse az itteni kastélyt adja gavallérosan feleségének, a kényszerített frigy után.

Erk 835 lakosú község Jászárokszállástól 12 kilométerre, délkeletre fekszik.

Heves 11298 lakosú város a 31-es főközlekedési út és a 102-es/Kisújszállás- Kál-Kápolna/ vasútvonal mentén. Az ősrégi helység a Nagyalföld északi részén, a Mátra aljához közel, teljesen sík vidéken fekszik. Egykori királyi várbirtok székhelye a vármegye névadója. Vára az egész kora középkor folyamán fennállott, de jelentősége hamarosan eltörpült az egri püspökség mögött, később a püspök a megye élére került. Az itt élőket évszázadokon át a kedvező talajviszonyú termékeny föld tartotta meg. Hevesiek a jó földet szorgalmas kezekkel munkálták mindig, így a gazdasági életben meghatározó is maradt napjainkig a mezőgazdaság, a kertészet. Méltán híres az itt termelt gomba, szőlő és a hevesi dinnye. A település egyházilag is fontos szerepet játszott már a korai középkortól. Hevesre ma is a kertes családi házak a jellemzőek. Az 1970-es évek elejétől Hevesen is megjelentek a többszintes társasházak. A 3-4 szintes lakótömbök kellemes zöld övezetben jól összeférnek a mezővárosi jelleggel, és új színfoltot képeznek a hajdani városmagban.
Erről tanúskodik a gótikus –barokk stílusú római katolikus templom. Széles homlokzata előtt karcsú, előrelépő torony található. Szentélye támpilléres, gótikus stílusú. Az északi oldalon gótikus ajtókeret része és a sekrestye gótikus ablaka látható.  A hajó déli oldalán is gótikus faragványok, a szentély ablakai mutatják középkori eredetét. Belső tere háromszakaszos, hatalmas méretű, benne barokk kori freskók és berendezési tárgyak vannak.
A letűnt idők fénykorát idézik a XIX. századból fennmaradt csinos úrilakok és kúriák.
Ezek egyike, klasszicista stílusú, hosszú régi kúria a templom közelében a hatalmas négyszögletű téren található. Egyik oldalán hatoszlopos tornác, a másik oldalon kiugró oromzatos középrizalit van, jelenleg a Hevesi Múzeum található itt.
A magángyűjteményből fejlődött ki, az ország egyedülálló, a világon negyedik ilyen létesítmény, a Sakkmúzeum. Régi sakk-készletek, érmek, versenyzők arcképcsarnoka, híres játszmák hang- és videotára vonzza a látogatókat 1988. nyara óta.
Régóta közkedvelt Heves város termálvizű strandja, amelyet nemcsak az itt lakók, de szívesen látogatják hazai és külföldi vendégek is. A 47 Celsius fokos víz gyógyhatású, ásványi sókban bővelkedik, emiatt a fürdőzők mellett a gyógyulni vágyók is felkeresik. Lombos fák alatt a stranddal csaknem összeépített kulturált és kényelmes kemping szolgálja az üdülni vágyókat. Gyönyörű népművészeti hagyományokat őriznek a szebbnél szebb szőttesek, amelyeknek egy része még ma is kézi szövéssel készül a hevesi háziipari szövetkezetben. A szőttesek mellett messze földön híresek a hímzett termékek is. Büszke kétfarkú oroszlán őrzi Heves múltját, vigyázza jelenét és bízunk benne, hogy sok nemzedéken át lesz még e város címerének őre.

Hevesvezekény 721 lakosú község Hevestől 9 kilométerre, délkeletre fekszik.

Kisköre 3097 lakosú nagyközség a 102-es/Kisújszállás – Kál-Kápolna/ vasútvonal mentén Kunhegyestől északnyugatra, 18 kilométerre fekszik. Kanyargós, méltóságosan hömpölygő, szőkének becézett Tisza a Kiskörén élő ember reménye és fájdalma, öröme és éltető eleme volt településnek hosszú, viharos története során. Az 1323-tól fellelhető első írásos emlék óta sokat változott ez a Tisza jobb partján elhelyezkedő település Kisköre.
Legrégebbi építménye az 1777-ben barokk stílusban épült római katolikus templom.
A XIX-XX. századforduló előtt épült a Falumúzeum épülete, melynek gyűjteménye hűen mutatja be az itt élő emberek múltját.
1901-ben épült a Községháza, mely jelenleg is ezt a funkciót látja el.
Az 1972-ben elkészült Vízlépcső Közép Európa egyik legjelentősebb építménye, melynek eredményeként az Alföld közepén egyéni hangulatú vízivilágot alkotott az ember. Ez a Tisza-tó, amely közel 100 km2-es vízfelületével, szigetekkel, holtágakkal szabdalt, vízinövényekkel benőtt részein a háborítatlan természet ad otthont a gazdag madárvilágnak, tiszta vize a halállománynak. A település hagyományai a paraszti kultúrát őrzi, melyre rendszeres hagyományőrző, folklórtalálkozók emlékeztetnek. 1986-óta üzemel a Szabadvízi strand, mely a környék egyik legjobban kiépített és ellátott létesítménye. Évente több ezer ember keresi fel ezt a idegenforgalmi centrumot, ahol a Tisza hűs vizében lubickolhat, a nap sugaraitól barnulhat, a fák árnyékában pihenhet a kikapcsolódni vágyó. A szabadvízi strandon a fiatalok szórakoztatására beat- és rock koncerteket rendeznek. Nemzetközi vízi- és sportrendezvények színhelye is a létesítmény. A sportolni vágyók részére kedvelt lehetőség a motorcsónakázás, vízisízés, vitorlázás és evezés.

Kömlő 1869 lakosú község Hevestől 15 kilométerre, keletre fekszik.

Pély 1543 lakosú község, Hevestől 13 kilométerre, délre fekszik. A helység régóta lakott település. Keletkezése 1234-re tehető, a dokumentumok szerint, ahol a Peel néven említik először. Kezdetben királyi várbirtok, később a Necskey család birtoka lett. 1403 után sűrűn váltották egymást a birtokosok. A falu többször elnéptelenedett, kétszer a török pusztította el, 1869-ben tűzvész, majd 1888-ban árvíz áldozata lett. A község a Tisza árterülete volt, évente kétszer öntötte el a víz. Ez az állapot az 1846-ban elkezdett Tisza szabályozásával és az ehhez kapcsolódó belvíz elvezető csatornák kiépítésével megszűnt, Az eltűnt mocsárvilág helyét szikesek foglalták el.
A helység római katolikus temploma 1764-ben épült. Többször felújították, átalakították. Mai formáját 1912-13-ban nyerte el, amikor a régi szentélyt mint mellékhajót felhasználva új templomot építettek. Így jött létre a szabadon álló, oldaltornyos, kereszthajós barokk részeket is tartalmazó templom.
A XIX. században készült Nepomuki Szent János szobor, jelenleg a falu egyetlen műemléke.
1862-ben épült meg a Sajtfoki zsilip. 1878-ban helyezték üzembe a Satfoki belvízátemelő szivattyútelepet angol gőzszivattyúval, amit 1897-ben már magyar gyártmányú gépekkel egészítettek ki. Ez hazánk első belvízátemelő szivattyútelepe, amely ma is működőképes. Értékes vízügyi és műszaki emlék.
A szikesek, amely ma természetvédelmi terület a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb területe. Jellegében, növény-és állatvilágában a Hortobágyhoz hasonló. A „fűvek birodalmát” mesterségesen telepített erdőfoltok tarkítják, arculata évszakonként változik, tavasszal szürkés-zöldre, majd vörösre és később sárgára. Fehér foltjaival tarkítja a környéket a párolgó víz által felszínre kerülő só is. Madárvilága változatos, számos faj fészkel itt a kékvércsétől az ugartyúkig, a bibictől a pacsirtáig. A téli pélyi szikes állatvilága is gazdag, fácánok, őzek, nagy testű ragadozó madarak teszik színesebbé a fehér hótakarót.
A falu másik nagy kiterjedésű természetvédelmi területe a Tisza árterén található Pélyi Madárrezervátum, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet kiemelt területe. A Tisza hullámterében még a régi vízivilágra jellemző élet van, ártéri fűz-, nyár- ligeterdők, vadszőlő indákkal, nedves rétek, mocsárrétek, holtágak. A főleg madárvonulás idején látható ritka fajok, feketególyák, szürkegémek, kócsagok, kanalasgémek, télen egy-egy rétisas, maradandó élményt nyújtanak.

Tarnabod 696 lakosú község Hevestől 17 kilométerre, északnyugatra fekszik.

Tarnaméra 1750 lakosú község Hevestől 17 kilométerre, északnyugatra fekszik a Gyögyös-Heves összekötő út mentén.

Tarnaörs 1842 lakosú község Jászárokszállástól 10 kilométerre, délkeletre fekszik.

Tarnaszentmiklós 1040 lakosú község a 102-es/Kál-Kápolna-Kisújszállás/ vasútvonal mentén, Hevestől 14 kilométerre, délkeletre fekszik.

Tarnazsadány 1351 lakosú község Hevestől 14 kilométerre, északnyugatra fekszik a Heves-Gyöngyös összekötő út mentén.

Tenk 1211 lakosú község a 31-es főközlekedési út mentén Hevestől 8 kilométerre, északkeletre fekszik.

Tiszanána 2660 lakosú község a Tisza-tó mellett található Heves megyei község. Felszíne alföldi sík. A tengerszint feletti magassága átlag 100 méter. Tiszanána. A név elso fele a Tisza közelségére utal, a Nána pedig eredetileg puszta személynév volt.
A község, amelyet első ízben IV. Béla király 1261-ben kelt oklevele említ, akkor még az Apocz nemzetség birtokainak szomszédjaként, a XVIII. századig közvetlenül a Tisza partján feküdt, állandó árvízveszély által fenyegetve. A folyó mentén a történelem előtti korokban különböző népek telepedtek le, hosszabb, rövidebb időre. Aztán szkíták, kelták éltek itt évszázadokon át, majd szarmaták, jazigok, s Attila hunjai. Úgy szólnak a mondák, hogy maga a király is innen, a Közép-Tisza vidékéről irányította hatalmas birodalmát. Attila halála után következtek a gepidák, az avarok, a bolgárok, a szlávok, akiknek maradékai  később beolvadtak a 896 táján érkező nomád magyar törzsekbe. A hagyomány szerint Szent László király adományozta Nánát az egri püspökségnek, amelynek 1804-ig maradt birtokában, majd a szatmári püspökség tulajdonába került. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben tehát, Nánaként fordul elő, az egri püspökség 1483-1494. évi számadáskönyveiben azonban  megkülönböztetésként a többi hasonló községtől Tyzanana néven szerepel. Érdekes adat, hogy az 1546. évi összeírás szerint tíz jobbágytelek van a faluban, három évvel később pedig nyolc adókötelest, hét elszegényedettet, kettő elhagyottat, és két újonnan települt telket regisztráltak. Sokat szenvedett e vidék a török pusztításoktól. A janicsárok nemcsak állatot, de a rabláncokon embereket is hajtottak a török tartományok felé. Nem csoda, hogy Eger várának 1552-es ostroma után, az 1554-es adóösszeírás szerint a település teljesen elpusztult. Amit le lehetett rombolni, azt a hódítani akarók lerombolták. Ami fölött itt sem tudtak győzni, ugyanúgy, mint csillagpéldaképpé váló hősök esetében, az a szülőföldhöz való ragaszkodás volt. Ebből a korszakból számtalan település neve ismeretes, amely végkép lekerült a térképekről. Ám Nánát újraépítették lakói. Alig telik el tíz esztendő, s már ismét tíz porta áll a romok fölött. A falu a XVII. században Török János és Kürthy Gyögy birtokába kerül. Valószínűleg azonban hamarosan visszakapja az egri püspökség, mivel a XVIII. században a község áttelepítését a folyópartról a biztonságosabb területekre már gróf Eszterházy Károly egri püspök rendeli el, a régi helyet ma is Ó-nánának nevezik.1770-1776 között belakják a tiszanánaiak által használt Kömlő pusztát. A föld nélkül maradtak közül 102 család elköltözött. Az elvándoroltak helyébe zömébe katolikus lakosság telepedett le. A XVIII. század végén Ulrich János püspöki jószágkormányzó mintegy száz düledező házat leromboltatott. Új utcasorok kijelölésével és 259 darab azonos méretű telkek kimérésével végrehajtotta a község belterületének átrendezését. Elrendelte, hogy minden jobbágy, még a negyedtelkes is nyers vagy égetett téglából két kényelmes szobát építsen, s akik erre nem voltak képesek, azokat leszorította nyolcadtelkesekké. Így nyert a falu belsősége szabályosabb alakot. A község 1804-ben az újonnan felállított szatmári püspökség birtokába jutott. Lélekszáma 1787-ben 2054 fő. Amikor 1805 után a szatmári püspökség lett a birtokos, majorsági szántógazdálkodást nem épített ki, hanem a majorüzem továbbra is állattartásból, juhászatból állt. A XIX. század első felében a helybeli katolikus lelkész egy kis kórházat állított fel, az urasági tisztilak mellett felépült a tiszanánai uradalom központi tömlöce. A szatmári püspökség 1848-ig volt Tiszanánán földesúri joga, később már csak a helység legnagyobb birtokosa. Tiszanánát több ízben így 1830-ban, 1855-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1888-ban árvíz öntötte el.
A református templom 1752-ben épült. A katolikus templomot Galántai gróf Eszterházy Károly egri püspök építette 1788-ban. A településhez tartozik a Tisza mellett fekvő üdülőterület, Dinnyéshát.

Zaránk