January 5th, 2010 3515 Tokaji kistérség

Bodrogkeresztúr 1288 lakosú község a 38-as főközlekedési úton, és a 80c-s/Sátoraljaújhely-Szerencs-Miskolc-Budapest/ vasútvonal mentén, a Bodrog partján, Tokajtól északkeletre, 6 kilométerre fekszik. A helység a mezővárosi szabadalmát II. Rudolftól 1598-ban nyerte. Határában 1849. január 22-én Klapka György aratott győzelmet a császári seregek felett, a csatahely emlékét obeliszk jelzi.
A római katolikus temploma késő gótikus, a homlokzat előtti toronnyal. Az oldalon pálcatagos kapuzat, egykorú vasalt ajtószárnyakkal, 1481-es évszámmal található. A hajó és a szentély déli falát gótikus mérműves ablakok törik át. A nyolcszög három oldalával záródó szentély kereszt-, a hajó hálóboltozatú, ez utóbb építésére utalhat a bejárat feletti 1520-as évszám. A sekrestye és a kápolna XVIII. századi.
A görög katolikus templomát 1762-ben, a református templomát 1790-ben építették.
Az úgynevezett Rákóczi-ház kora barokk stílusban, a XVII. században épült, és jelentős műemlék még a volt Máriásy-kúria a Felső utcában.
A Dereszla-hegy tetején található a csodarabbi, Steiner Jesaja, Reb Sajele sírja.
A közelében fekvő Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet Európa jelentős madárlelőhelye.

Bodrogkisfalud 988 lakosú község, a Tokajtól 8 kilométerre, északnyugatra, a Hegyalja és a Bodrog határán fekszik. 1991. május 1-je óta önálló, előtte Bodrogszegihez tartozott. Az 1848-49-es szabadságharc idején a magyar és a császári seregek közötti ütközet helyszíne volt, melyről ma emlékmű tanúskodik. A helység jelentő szőlő- és borkultúrával rendelkezik.

Csobaj 816 lakosú Tisza-parti község, Tokajtól délnyugatra, 13 kilométerre fekszik.
Jelentős emléke a II. Világháborús fehérmárvány emlékmű és a hozzá tartozó emlékpark.

Erdőbénye 1354 lakosú hegyaljai község a 80c-s/Sátoraljaújhely-Szerencs-Miskolc-Budapest/ vasútvonal mentén, Sárospataktól délnyugatra, 23 kilométerre fekszik a Zemplén-hegy lábánál.
A történelemi nevezetessége a megye első Kossuth-szobra. A református temploma 1786-ban, a római katolikus temploma 1787-ben, a volt Rákóczi-kastély a XVII. században épült. Jelentős emlék még a volt Budaházy-Fekete-kúria, a Kolera-oszlop- emlékhely az 1831-32. évi járvány emlékére a Kolera-dűlőben.
Az Aranyos-hegy és a Mulató-hegy rengeteg felfedezni való dolgot tartogat.

Szegi 323 lakosú a 80c-s/Sátoraljaújhely- Szerencs – Miskolc- Budapest/ vasútvonal mentén Bodrog-parti község Szerencstől keletre, és Tokajtól északnyugatra, 12-12 kilométerre fekszik. A település önállóvá válása óta, 1991. május 1-je óta építette meg katolikus templomát és Közösségi Házát, mely épületek díszei a községnek. Legalsó házsorának kertjei a folyópartig érnek, ahonnan csodálatos a kilátás a Bodrogra.

Szegilong 245 lakosú község, Szerencstől 11 kilométerre, keletre fekszik. A folyó feletti magaslatról szép kilátás nyílik a Bodrogot kísérő Longi-erdőre. Fő idegenforgalmi látnivalói a katolikus és református templom.

Taktabáj 604 lakosú község, Szerencstől 15 kilométerre, délkeletre fekszik.
Egyedi műemléknek számít a XVIII. századi református templom, melynek a belsejét a református templomoknál szokatlan módon gazdag ornamentális rokokó festés borítja.
A településen található a Patay-család kastélya és a hozzátartozó természetvédelmi park.

Tarcal 3333 lakosú nagyközség a 100c-s/Nyíregyháza-Szerencs-Miskolc-Budapest/ vasútvonal mentén, Tokajtól nyugatra, 6 kilométerre fekszik. A honfoglalás idején Árpád vezér adományozta Turzul vezérnek ezt a birtokot. Könyves Kálmán itt mondta ki azt a törvényt, miszerint „boszorkányok pedig nincsenek”.
Jelentős emlékei a római katolikus templom, a református templom, a Henye-hegyen a Theresia-kápolna 1749-50-ből, a zsinagóga a XVIII-XIX. századból, a Nagy Curia, azaz Királyi Udvar a XVII. századból, és a Rákóczi Borház a XVIII. századból.
A település határa a Tokaj-Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet része.

Tiszaladány 724 lakosú község, Tokajtól 6 kilométerre fekszik. A környéke természetvédelmi terület.

Tiszatardos 279 lakosú község Tiszalöktől 3 kilométerre, északra fekszik.

Tokaj 4992 lakosú város a 38-as főközlekedési út és a 100c-s/Nyíregyháza-Szerencs-Miskolc-Budapest/ vasútvonal mentén, a Tiszába ömlő a Bodrog partján fekszik. Történelme összefonódott a nemzet történelmével: első írásos említése Kőrév 1067-ből való. Földvára Anonymusnál Hímesudvarként szerepel. Későbbi vízi vára évszázadokon keresztül vigyázta Felső-Magyarország egyik legfontosabb átkelőhelyét, a tokaji révet, a tiszai hidat. Itt volt Erdély és Magyarország, majd a XVI. századtól a töröknek hódolt alföldi térség és a királyi Magyarország határterületén a legfontosabb kapu; kereskedelmi, közlekedési, hadi út Lengyelország, Oroszország irányába is. Tokajban jelölték királynak 1526-ban Szapolyai Jánost. Fontos történelmi szerepe volt a Rákóczi-szabadságharcban is. Ekkor pusztult el a vára, amelynek maradványait a Bodrog-Tisza összefolyásánál ma már csak csónakkal lehet megközelíteni. A kuruc szabadságharc után a király a Rákóczi-birtokot elkobozta, Tokaj kamarai város lett. A békés fejlődés eredményeként gyre polgárosodottabb mezővárossá fejlődött, ettől az időtől kezdve viseli a „Kiváltságolt Tisza-Tokaj Város” címet. A XVII-XVIII. század a Tokaj-hegyaljai borkereskedés virágkora. Világhírnévre ebben az időben tett szert, elsősorban a lengyel és az orosz felvásárlások és piacok révén. Tarcal-Tokaj-Bodrogkeresztúr környékén vívták 1849. januárjában a sorsdöntő ütközetet, amely a dicsőséges tavaszi hadjárat kiindulópontja volt. Tokaj ma Magyarország legismertebb kisvárosa, mely hagyományai révén kívánja megőrizni hírnevét, megújítani kulturális örökségét, felvirágoztatni borkultúrás hagyományait.
Múzeumában, az egykori görög kereskedőházban gazdag ikon-és egyháztörténeti gyűjtemény látható, megismerhetjük Tokaj-Hegyalja mezővárosainak történetét, népéletét, a szőlőművelés, borkészítés, a pincészet eszközeit.
A Rákóczi- Dessewffy- kastély 1700 körül épült barokk stílusban. A Rákóczi-családé volt, majd kincstári, sótárnoki épületként használták. Íves kőkapuja jellegzetesen hegyaljai építmény.
Mellette a gróf Széchenyi István Kollégium jól harmonizál a szép műemlékkel, s mutatja a város arculatának mai igényes formálását.
Tokaj jelenlegi városházája 1790 körüli.
A görög katolikus temploma 1743-ban épült a jelenlegi Vasvári utcában.
A volt zsinagóga a XIX. században épült a Serház utcában.
A református temploma 1800 körül készült a Bem utcában magasodik.
A volt kapucinus kolostor 1720 körül, a volt görögkeleti templom 1790 körül épült.
A városban sok szép régi lakóházat találunk a Bethlen Gábor, Rákóczi, Vasvári Pál utcában és a Hajdú közben.