January 5th, 2010 3509 Szerencsi kistérség

Alsódobsza 416 lakosú község Szerencstől 17 kilométerre fekszik. Legfontosabb természeti értékei a csodálatos dombos táj, mezők, rétek, friss, tiszta levegő és halban gazdag Hernád folyó partja. Jelentős emlékei a régi parasztházak és az 1803-ban épült református templom.

Bekecs 2506 lakosú község a 37-es főközlekedési út mentén, Szerencstől 3 kilométerre, délnyugatra fekszik. A honfoglaláskori település, 1067-ből származnak első írásos emlékei. A többszáz éves szőlőtermesztési tapasztalatoknak köszönhetően a pincékben finom hegyaljai borokat érlelnek.
Jelentős műemléke a római katolikus templom.

Golop 682 lakosú község a 98-as/Szerencs-Hidasnémeti/ vasútvonal mentén, Szerencstől északra, 15 kilométerre fekszik. A község neve XVIII. századi birtokosa, a Vay-család révén vált ismerté: a kertépítészet remekeként jegyzett parkjuk ma természetvédelmi terület. A település a Kossuth Lajos emlékét őrző „Keresztelő Túra” útvonalán fekszik.
A református templom az 1600-as évek előtt épült.
Vay-kastélyok a Rákóczi utcában találhatóak .Az első a középkorban, a második 1820-ban épült.

Legyesbénye 1649 lakosú község, Szerencstől nyugatra fekszik. A település egy vulkanikus eredetű hegy lábánál fekszik, melynek tetején barlang található. A katolikus templomban gyönyörű freskókat és faszobrokat láthatnak az érdeklődők.

Mád 2629 lakosú nagyközség a 98-as/Szerencs-Hidasnémeti/ vasútvonal mentén, Szerencstől északkeletre, 7 kilométerre fekszik.
A római katolikus temploma késő gótikus stílusban 1521-1526 között épült. Homlokzata előtti gótikus torony, a bejárat felett címer és felirat látható. A templom 1847-ben leégett. 1855-ben újjáépítették. Nem messze tőle egy 1778-ban készített Nepomuki Szent János-szobor található.
A Rákóczi utcában copfstílusú műemlékházakat tekinthetnek meg a településre érkezők.
A zsinagóga és volt izraelita hitközség, rabbiképző copfstílusban 1771 előtt épült, homlokzatán lizéniákkal, két ablakkal, félköríves oromfallal. A déli oldalon kőből faragott bejárat, felette rokokó kártus héber kvadrát betűkkel, az ajtószárnyak kovácsolt vasból készültek. A templombelső oszlopokkal tagolt, a mennyezeten polikróm festés nyomai látszanak.
A volt Aspremont-kastélyát és a református templomát a Rákóczi utcában találjuk meg.

Megyaszó 3033 lakosú nagyközség Szerencstől 13 kilométerre, északnyugatra fekszik. A Zempléni-hegység délnyugati peremén fekszik.
Idegenforgalmi látnivalói a XIV. században épült református templom, amelyet várfal versz körül, a neoromán stílusú katolikus templom, a pincefalu és a báró Harkányi-család kastélya. Jelentős emlék még a Polgármesteri Hivatalban a Mátyás fej, valamint a település múltját, jelenét feldolgozó Községi Múzeum.

Mezőzombor 2549 lakosú község a 80c-s/Sátoraljaújhely-Szerencs- Miskolc-Budapest/ és a 100c-s/Nyíregyháza-Szerencs-Miskolc-Budapest/ vasútvonal mentén, Szerencstől 4 kilométerre, keletre fekszik.  A község nevét először 1298-ban említik.

Monok 1811 lakosú község, Szerencstől 11 kilométerre, északnyugatra fekszik.
A település szülötte Kossuth Lajos, akinek a copfstílusú, 1780 körül épült szülőházát a XIX. században átalakították, jelenleg múzeum.
A Monaky-kastély a XVI. századi négyszögletes épület, egyik sarkán hengeres harangtoronnyal a dombon áll. Körítőfal-maradványai ma is láthatók.
Az Andrássy-kastélyt 1760-ban, barokk stílusban Andrássy István építette. A XIX. században klasszicista módon átalakították. Egyemeletes, középrizalitja földszintjén 4 dór oszloppal rendelkezik. A földszinten levő házikápolna mennyezetét Krisztus feltámadása ábrázolás, a csengelyekben az egyházatyák 1770-ből láthatók. Főoltárán feszület található. Figyelemre méltók még a Mária és János evangélista faszobra, a barokk szószékek, a rokokó padok.
Az Andrássy-kápolna 1770-ben épült.
A római katolikus temploma 1330 körül, a Kálvária 1910 óta, valamint  református templom 1794 óta a település képébe illik.

Prügy 2533 lakosú község, Szerencstől délkeletre, 10 kilométerre fekszik.
Nevezetes látnivalója a Móricz Zsigmond Emlékház, mely a nagy íróról elnevezett utcában áll. A látogatók az emlékház helyiségeiben számos fényképen és egykori használati tárgyon követhetik nyomon Móricz életének alakulását és munkásságát eredményét.

Rátka 1092 lakosú község a 98-as/Szerencs-Hidasnémeti/ vasútvonal mentén Szerencstől 9 kilométerre, északra fekszik a Szerencs-patak völgyében, a Koldu-patak partján. A törökök pusztítása után német telepesekkel telepítették be.
A római katolikus temploma 1807-ben épült, majd 1966-ban újították fel.
Jelentős emléke a Tájház, mely 1824-ben épült.

Sóstófalva 275 lakosú Hernád-parti község, Felsőzsolcától 11 kilométerre, északkeletre fekszik. Református és katolikus templomán szecessziós jegyek láthatók

Szerencs 10023 lakosú város a 37-es főközlekedési út, valamint a 80c-s/Sátoraljaújhely- Szerencs- Miskolc- Budapest/, a 98-as/Szerencs- Hidasnémeti/ és a 100c-s/Nyíregyháza- Szerencs-Miskolc- Budapest/ vasútvonalak mentén fekszik. Az ezer éves Szerencsről az első hiteles írásos feljegyzés egy XIII. századbeli okiratból való. 1241-ben a Szent János-rendű keresztes lovagok (Johanniták) monostora állott itt, amely a “Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága” nevet kapta. Az oklevelek a XV. század végén már városként említik a települést. A város történetének talán legfontosabb fejezete a XVI-XVII. század fordulójához, Rákóczi Zsigmond korához köthető. 1605-ben az ő birtokán, Szerencsen tartották azt az országgyűlést, amely Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta. A Rákócziak közül a szerencsi vár utolsó ura II. Rákóczi Ferenc volt. A XVIII. században, Mária Terézia korában a település lassú gazdasági fejlődésnek indult. E fejlődés később némileg megtorpant, s az 1876-os közigazgatási reform során Szerencset nagyközségnek minősítették, azaz elveszítette középkori mezővárosi státusát. A XIX. század végi ipartelepítés új lendületet adott a településnek. 1889-ben nyolc hónap alatt épült fel itt Európa akkori legnagyobb cukorgyára és finomítója. 1923-ban pedig megépült a Csokoládégyár, melynek termékei országosan ismertté tették Szerencs nevét.  A két Világháború között - ha nem is a korábbi ütemben -, de folytatódott a település fejlődése, 1930-ban Szerencsnek már 6707 lakosa volt. A gyárak, valamint a hengermalom és kőbánya tisztes megélhetést biztosítottak az itt élőknek. 1945 után Szerencs járási székhely lett, s a település legújabb kori fejlődése az 1960-as években indult meg. A korszerűsített cukorgyár és csokoládégyár mellett felépült a kenyérgyár és a gépgyár, fejlődött a könnyűipar és a szolgáltató rendszer, s megerősödött az agrárgazdaság egyik reprezentánsa, a Szerencsi Állami Gazdaság. Ekkor létesült a két középiskola: a Bocskai István Gimnázium és a 118. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. 1984-ben a település ismét városi rangot kapott, s az utóbbi 10-15 évben a történelmi hagyományokba beágyazódott urbanizációs folyamatok eredményeként Szerencs emberléptékű, sajátos atmoszférájú kisvárossá vált.
Szerencs nevezetessége a várkastély, ahol a Zempléni Múzeum is helyet foglal. Itt található az Európa szerte ismert képes levelezőlap-gyűjtemény.
A református templomát a XVI. század végén épült, itt található Rákóczi Zsigmond tumbája.
A római katolikus templomát 1744-ben építették, az utóbbi előtt Nepomuki Szent János szobra található.
A görög katolikus templomot a XVIII. században húzták fel.
A város másik jelentős múzeuma, a Cukorgyár Múzeuma 1889-ben épült épületben a Gyár utcában.

Taktaharkány 4077 lakosú nagyközség a 80c-s/Sátoraljaújhely-Szerencs- Miskolc- Budapest/ vasútvonal mentén, Szerencstől 9 kilométerre, délnyugatra fekszik. A község építészete magán viseli a vallásos, a folyószabályozások előtti, Taktaköz fő jegyeit.
A XVIII. századi hangulatú a Népi Tájház eredeti díszítésű mestergerendája és a református templom szószeke és padjai.

Taktakenéz 1213 lakosú taktaközi község Szerencstől 15 kilométerre, délnyugatra fekszik.
A református templomát 1897-ben emelték. A Millecentenáriumi Emlékligetben István király bronz mellszobra látható.

Taktaszada 2042 lakosú község a 80c-s/Sátoraljaújhely- Szerencs- Miskolc- Budapest/ vasútvonal mentén, Szerencstől 6 kilométerre, délnyugatra fekszik. A Taktaköz egyik jellegzetes települése, a Takta folyó mellett fekszik, természetvédelmi területen. A település jelentőségei a műemlék jellegű református templom, a római katolikus templom, a Kisfaludy-kastély és egy ma is lakott nádfedeles ház.

Tállya 2244 lakosú község a 98-as/Szerenc-Hidasnémeti/ vasútvonal mentén, Szerencstől északra, 13 kilométerre fekszik. A helység Európa mértani közepe az 1992-ben végzett mérési adatok alapján.
A római katolikus temploma középkori gótikus stílusban épült. A szentélye eredeti a hajó és a többi rész 1757-es barokk átalakításkor épült hozzá. Az egyik mellékoltáron Maulbertsch-kép látható.
Az evangélikus temploma 1753-ban, barokk stílusban épült.
A református temploma 1753-ban, barokk stílusban épült.
Jelentős emlék még a Rákóczi-kúria a XVI. századból, a Rákóczi-kastély 1720-ból, a Maillotn-kastély a XVII. századból, a Balogh-kúria, a Postaház a XVIII. századból és a Magán ásvány és kövületgyűjtemény.

Tiszalúc 5618 lakosú nagyközség a 80c-s/Sátoraljaújhely-Szerencs-Miskolc-Budapest/ vasútvonal mentén, Felsőzsolcától 18 kilométerre, délkeletre fekszik a Tisza-folyó partján.

Újcsalános 880 lakosú község Felsőzsolcától északkeletre, 11 kilométerre fekszik. A település látnivalója a festői szépségű Hernád-part.
Az épített környezet emlékei közül a református templom, az evangélikus templom és a községháza figyelemreméltó.