March 8th, 2012 Ezeréves falu nyoma az egri belvárosban

Valószínűleg egy 10-11. századi település szélére is sikerült rábukkanni az egri érseki palota kertjében folytatott feltáráson – írja az archeologia.hu.

Két és fél méteres mélységben volt az a réteg, amelyből állatcsontok, illetve államalapítás-kori cseréptöredékek kerültek elő. Bár objektumra – sírra, ház nyomaira, vagy hulladékgödörre – nem sikerült rábukkanni, hiszen nem a terület egészére szólt a feltárási jogosultság, a szórványos leletek alapján valószínű, hogy egy település szélét sikerült megfogni. A terület kora középkori elvi topográfiája, valószínűsíthető beépítettsége szerint ez nem is volna túl meglepő, hiszen a mai érseki palota és kertje a középkori város főutcájára néz, és tőle alig 100 méterre állt az a középkori plébániatemplom is, amelyet csak a 19. század elején, a mai érseki székesegyház építése előtt bontottak le.

Noha ez a Szent Mihály templom nyom nélkül elveszett, történetének egy része, pontosabban a második fele nem ismeretlen: biztosan középkori eredetű volt, és az egri vár 1552-es ostroma után (amelyben olyan súlyosan megsérült a püspöki székesegyház, hogy liturgikus célra alkalmatlanná vált) ide költözött a kanonokok testülete és 1580-tól hivatalosan is székesegyházi funkciót töltött be. Nem sokáig, hiszen a 16. század végén, a török korban mecsetté alakították át. A város visszafoglalása után ismét a Szent Mihály templom lett a székesegyház, s rangjának megfelelően az 1720-as évekre átépítették, megnagyobbították. Talán az ekkor elbontott gótikus boltozatából származnak azok a bordatöredékek, amelyeket falazókőként beépítettek a püspöki palota falaiba, annak barokk kiépítése idején. Ám a püspökséghez, különösen a 19. század elején megkapott érseki címhez már nem illett az átépítés után is bizonyára középkori jegyeket őrző hajdani plébániatemplom, így hosszas tervezgetés után lebontották és a helyén épület fel a mai székesegyház Hild József tervei szerint, Pyrker László érsek megrendelésére 1831 és 1837 között.

A most feltárt leletek – bár szinte csak jelzik az államalapítás táján létező település emlékét – arra engednek következtetni, hogy a Szent Mihály templom helyén épülhetett fel a 11. század elején Eger talán első plébániája (feltehetően egy korszakban a várdombon épülő püspöki templommal). Ez magyarázatot adna a kora középkori leletekre, hiszen a plébánia táján nyilván megtelepedtek az emberek – vagy fordítva, s a plébánia kapott helyet a település mellett.

A feltételezett településről jelenleg többet nem tudhatunk. Bár ugyanebből az ásatási szelvényből került elő néhány 13. századra utaló lelet is, úgy tűnik, hogy a középkori városiasodás elkerülte a mai érseki palota kertjének épülethez közel eső felét.

A cikk folytatása és az ásatási jelentés az Archeologia – Altum Castrum Online portálon

January 18th, 2012 „Energiaudvart” adtak át a felsőzsolcai római katolikus plébánián

A 3,28 kWp beépített teljesítményű napkövető napelemes rendszer évente mintegy 4600 kWh villamos energiát termel, ami a plébánia hálózati áramfogyasztását jelentősen csökkenti. A napkollektoros rendszer 3 db egyenként 2,15 m2 felületű napkollektorból áll, amely a melegvíz-előállításban, illetve – tavasszal és ősszel – a fűtésre is rásegít. A beruházás pályázati támogatással valósult meg.

Egri Főegyházmegye/Magyar Kurír

January 11th, 2012 Magyarországi tervezett járások 2012/2013

Járások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2013-tól. Mint köztudott, nagy átalakuláson megy át a magyar közigazgatás, változik a megyei önkormányzatok feladata, oktatási és egészségügyi intézményeket vesz át az állam, újra életre hívják a járásokat 2013-tól. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat november 17-ei ülését is a hogyan továbbal kezdik a képviselők.

A közgyűlés keretében a képviselők tájékoztatást kapnak a megyei önkormányzat költségvetésének háromnegyed éves alakulásáról, ezt követően döntenek a költségvetés módosításáról szóló javaslatról, majd Mengyi Roland elnök javaslatot tesz a 2012. évi költségvetés koncepciójára. A Leader program megyei tapasztalatairól Koleszár Gábor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségvetője ad tájékoztatást a testületnek. Az elnök javaslatot tesz arra, hogy a megyei fenntartásban lévő Sárospataki Képtárat a bodrogparti város tulajdonába adják. (minap.hu)

Járások Heves megyében:

September 6th, 2011 Bosch rabszolgatáborok: az életedre tervezve

A napokban tudomásunkra jutott információk szerint a Bosch érdekes újításokat vezetett be a költségeinek csökkentésére. A miskolci egyes gyárcsarnokban a munkások béréből kezdték levonni a légkondicionáló fenntartási költségeit, a wc-papír és a kézmosó szappan, továbbá a padlófényezés(!) árát. Így az amúgy is túlhajszolt dolgozók alacsony fizetése még tovább csökkent. Teszik mindezt úgy, hogy a heti kötelező munkaóra gyakran 60 órát is meghaladja. Munkaügyi ellenőrzések persze vannak, de vagy nem találnak rendellenességet (repülnek a borítékok az ellenőröknek), vagy elhanyagolhatóak a büntetések.

Az intézkedést követően tömegével számoltak le régi dolgozók, de a borsodi helyzetet jól jellemzi, hogy a munkanélküliségbe kényszerített tömegekből még így is vannak, akik vállalják ezeket a munkakörülményeket.

Persze nem mindenki bírja. Vannak például, akik a pszichiátriára kerültek idegi túlterhelés miatt, és pereskednek a gyárral. Jellemző még, hogy a parancsokat szolgalelkűen végrehajtó, erőszakos, buta embereket teszik meg vezetőnek, akik agresszíven hajszolják társaikat, valamennyivel magasabb bérért. Az embernek a szögesdrót, az őrposztok és a biztonsági őrök láttán az a véleménye támad, hogy nem munkahelyen, hanem börtönben vagy rabszolgatelepen van. De ismerve a mai luxusbörtönöket, valószínűleg ott is jobbak a körülmények.

A gyári dolgozók előtt tartott évértékelők arról szólnak, hogy a 108%-os termelést sajnos nem lehetett 113%-ra fokozni és ez milyen rossz. Csak a kitűzött célokról beszélnek, amit éppen nem sikerült teljesíteni, és hogy keményebben kell dolgozni. Azt viszont nem említik meg, hogy az állítólag kiválóan dolgozó német munkásoknál a magyarnak legalább kétszer többet kell dolgoznia, ugyanolyan minőségen, ötöd vagy hatodannyi bérért.

A munkások felváltva hol a kormányt, hol a Bosch-t, hol a magyar vezetést hibáztatják. Kevesek előtt nyilvánvaló, hogy a Bosch mint multinacionális cég a cionista (a multinacionális mindig azt jelenti hogy zsidó - nem német, nem francia, nem angol, hanem zsidó) világhatalom rabszolgatelepe, és természetszerűleg ennek a világhatalomnak a helyi érdekképviselete a kormány. Vagyis hogy a multik alkalmazzák a kormányt, mint a nép elleni érdekképviseleti szervet. Nem két hatalom ez, hanem egy. A kormány minden lépése a multik hatalmának fenntartásáért van, a multi bankokért és a multi gyárakért és a multi kereskedőkért. A kormány munkatörvényei csak a multiknak kedveznek, nyilvánvaló tehát, hogy ki a felelős. A cég magyar vezetését meg felesleges hibáztatni, mert legfeljebb magyarul beszélő emberek, de nem magyarok, hanem zsidók. Ideje lenne a munkásoknak ezt felismernie.

Mindenesetre előfordult már, hogy vezető beosztású emberek a Boschnál is kaptak pár pofont a dolgozóktól. Reméljük előbb-utóbb ez rendszeres lesz, és a népakarat véget vet mindenestől a kizsákmányolásnak.

Tálas András

August 23rd, 2011 „Kőkorszaki” gyóntatószékekre bukkantak Gyöngyösön

A gyöngyösi ferences templomban felújítási munkák folynak. A falak és pillérek felületének tisztítása közben a templom mellékhajójában két befalazott falfülkére akadtak. A padozat szintjénél kezdődő fülkéket valószínűleg a 17–18. században alakították ki. Az egyiket augusztus elején ki is bontották, és a szakemberek nem kis meglepetésére egy tökéletes, ma is használható, ősi gyóntatófülkére bukkantak. A félkörívben záródó fülke, melyben téglából kialakított pad található, épp akkora, hogy akár egy testesebb szerzetes is kényelmesen elhelyezkedhet benne. Hátát a falnak támaszthatja, s a fejénél jobbra és balra lévő egy-egy mívesen kialakított, hosszúkás réshez illesztheti fülét. A szerzetes „biológiai lenyomata”, vagyis a falnak dőlő fej és test alakja ma is tökéletesen kivehető a mészfestésű falfelületen.

A gyónók, akik a ferences templomokban mindig nagy számban végezték szentgyónásukat, a fülke külső oldalán, a paptól jobbra vagy balra térdepelve, a résen át, fülbe gyónhatták megbánt vétkeiket, meghallgathatták a pap intő szavait, tanácsait és tudomásul vehették a kapott elégtételt, penitenciát. Erre szolgáltak e fülkék, az ország ez ideig egyetlen ismert kő, helyesebben tégla gyóntatófülkéjében. Azt is mondhatnánk, hogy Gyöngyösön a falnak is „füle” van. S a felfedezést csak azért nem nevezzük páratlannak, mert augusztus 24-én reggel 9.30-kor a sajtó képviselőinek jelenlétében a másik falfülkét is kiszabadítják, amely alakját és eredeti funkcióját tekintve valószínűleg az első párja lesz.

Harsányi István, a ferences rend főépítésze szerint a gyóntatófülkéket az 1600-as évek második felében vagy legkésőbb 1718 és 1721 között alakították ki, amikor a templomot bővítették.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

June 20th, 2011 Hatvan emlékezik a hatvanegy éve történtekre

A hatvani eseményt azért tartják e napon – tájékoztatta a Ferences Sajtóközpontot Szekeres Mihály plébános –, mert hatvanegy éve június 19-én fojtotta vérbe az ÁVÓ a szerzetesek elhurcolását megakadályozni szándékozó spontán tömegmegmozdulást, és százakat internáltak a Hortobágyra; a ferences szerzeteseket pedig, miután agyba-főbe verték, az Andrássy út 60-ba szállították. Kriszten Rafaelt életfogytiglanra ítélték, aki egy évvel később a börtönben halt meg. Lukács Perbált, akit 1946-ban tartóztattak le, szovjet lágerben halt meg 1948-ban. Hatvan számon tartja szeretett és hős lelkipásztorait. Mindkettejüknek emléktáblája van a templomban, az elmúlt évben pedig a templom előtti tér felvette a Szent Ferenc nevet.

Az imakilenced következő állomása a budai ferences templom lesz szeptember 15-én. Szeptember 18-án Nagyatádon tartanak megemlékezést, ahol Hajnal Zénó ferences gvárdián sokakat bújtatott az ostrom alatt. Többek között a később a ferences rendbe lépő, majd esztergomi érseki rangra emelkedő Paskai Lászlót és testvérét is, akik leventék voltak, s az SS-be sorozás elől menekültek. A ferences házfőnöknél húzták meg magukat a legnehezebb napokban. Ő gyékényesen lett vértanú.

A hatodik és hetedik állomás főszereplői Körösztös Krizosztom és Kovács Kristóf újvidéki vértanúk. November 4-én 18 órakor az újvidéki ferences templomban, november 27-én 13 órakor pedig a budapesti Szent István-bazilikában mondanak szentmisét a boldoggáavatásukért.

Az kilenced nyolcadik állomása december 10-én 14 órakor a sopronkőhidai börtön, ugyanis 1946-ban itt és e napon végezték ki a Gyöngyösön letartóztatott Kiss Szalézt.

A ferences vértanúk boldoggáavatásáért meghirdetett sorozat utolsó állomása a pasaréti ferences templom lesz, ahol letartóztatása előtt házfőnök volt Károlyi Bernát, a híres kínai misszionárius, aki az ostrom idején és a háború utáni időszakban kecskeméti házfőnökként az üldözöttek és a menekülők őrangyala volt. Az esemény időpontját akkor határozzák meg, amikor a boldoggáavatási per egyházmegyei szintű megindításához megérkezik a szentszéki engedély.

A boldoggá avatás hivatalosan jóváhagyott imádsága: Erős és Igaz Istenünk! Te Bernát szolgád és társai életében csodálatosan kibontakoztattad a kereszt misztériumát, amikor áldozatvállalásuk által a diktatúrák sötétségében is felragyogtattad a hit világosságát. Kérünk, dicsőítsd meg szolgáidat szent egyházadban, hogy hitvalló életük és vértanúságuk példája ma is bátorító erőforrásunk legyen a szegény és alázatos Krisztus követésében. Aki él és uralkodik, mindörökkön örökké.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

May 31st, 2011 Csilla von Boeselager emlékére állítottak szobrot Miskolcon

May 27th, 2011 Határokon átívelő zarándokút születik

March 8th, 2011 Gyöngyöspata árnyoldalai

Mi történt Gyöngyöspatán? Semmi különös. A cigánybűnözésre hivatkozva a Jobbik szervezett egy pártépítő kampányt, melyet előre egyeztettek minden érdekelt féllel, kivéve a lakosságot. Miért nincs ebben valami különlegesség? Mert mindenhol van cigánybűnözés, és a Jobbik sem első esetben használja ezt fel pártkampány céljára. Ez az eset azonban példaértékű, mert jól bizonyítja azt, hogy milyen módszerekkel lehet megtéveszteni a magyarságot és profitálni a valós gondokból úgy, hogy lényegében semmi sem változik.

A receptje az ilyen akcióknak a következő: a valós cigánybűnözést fel kell nagyítani és tűrhetetlennek kell nyilvánítani a rendelkezésre álló minden médiumban. A lakosság megvédése címen egy csődületet kell szervezni, de hogy még véletlenül se kerülhessen sor valamiféle összetűzésre, egyeztetni kell a rendőrséggel és a helyi cigányság hangadóival. Ha ez összejött, lehet mozgósítani a megvezetett kispolgárokat. Általában összejön, mert ebből mindenki profitál. A rendőrség azért, mert fenntartotta a rendet (mely különben nem volt veszélyben, mert az impotensek - gárdisták és a cigányok - még egyetlen esetben sem kerültek komoly összetűzésbe). A cigányok azért, mert a megfélemlítésük bizonyítottá vált, és a vezetőik “karakánul kiállva” elhárították a veszélyt. A Jobbik pedig megint tetszeleghet a cigánybűnözés elleni harc kereszteslovagi szerepében. Cirkusz? Igen, vándorcirkusz a rosszabbik fajtából.

Azt senki sem vizsgálja, hogy mi lesz a helyi lakosokkal a cirkusz után. A Jobbik rettenetesen figyel arra, hogy azokkal a cigány csoportokkal még véletlenül se kerüljön összetűzésbe, akik a szervezettség és a felfegyverezettség olyan magas fokán állnak, melyet a Jobbik soha nem fog elérni. Vagy nem tudnak a cigány fiatalokat kiképző táborokról (ez a felkészületlenségük bizonyítéka lenne), vagy ha tudnak is valamit, lekezelő módon értékelik. De már ez is elég arra, hogy aprólékosan egyeztessenek a cigányokkal minden ilyen “nemzetvédő” akció előtt.

Ha nekünk vannak jó értesüléseink a cigány fiatalok kiképző táborairól, akkor talán a Jobbiknak is. Van olyan kiképző központ, ahol esetenként 600 cigány fiatal sajátítja el a közelharc titkait. Nem alapfokon. Ezekben a táborokban nem a “nyócker” bűnöző cigányai, vagy a borsodi szakadtak edzenek, hanem a tehetősebb cigány családok gyermekei, illetve ezen körökből összegyűjtött fiatalok. Már ma olyan erővel rendelkeznek, hogy az egész jobbikos-gárdás “nemzetmentő társaságot” lesöpörnék a térképről.

Csodálkozzunk? Lehet ilyesmi egy országban? Azon kellene csodálkozni, ha nem lenne. Az a politikai balfogás, mely a Jobbikot jellemzi, törvényszerűen ide kellet hogy vezessen. A cigányság műveltebb, erős cigánytudatú - és gazdag - szereplőinek a Jobbik így tett egy igen nagy szívességet a cigányellenes retorikájával (szövegelésével), mert segítette a szervezkedés folyamatát. Önvédelemre hivatkozva megteremtették a cigányság szervezett félkatonai erejét, melynek a jövőben a kitalálói komoly politikai szerepet szánnak.

Nem a levegőbe beszélünk, volt lehetőségünk felmérni egymás erejét. Azóta elkerüljük a találkozást, mert nincs értelme egymást - mások örömére - lenullázni. Az ellenségeink majdnem ugyanazok, az erőink is kiegyenlítettek, miért is őrölnénk fel magunkat. Az a cigánybűnözés, mely valóban elviselhetetlen mértékű, a cigányság igazi - nem politikai - vezetőit is rendkívüli módon aggasztja. Ez a bűnözési ár az elmúlt húsz év folyamatos hazaárulásának a következménye, a teljes gazdasági leépülés mellékterméke. Kétszázezer cigány rendszeresen éhezik, nincs tüzelője, árama, rendes ruházata. De legalább egymillió magyar is ugyanilyen helyzetben él. Számtalan cigány többségű településen nincs iskola, bolt, de már kocsma sem. Orvosi ellátásról nem is szólva. Tehát semmi sincs, csak reménytelenség és elkeseredés. A Jobbik akciói mit számítanak ilyen környezetben? Csak súlyosbítják a helyzetet, mert sötét erők malmára hajtják a vizet. Ezeknek az erőknek az az érdekük, hogy a magyar a cigányban, a cigány a magyarban találja meg minden bajának az okozóját. Hitvány és aljas politika, melynek a Jobbik az egyik szekértolója.

A rendőrség jól látja a helyzetet, de a politika foglya. Nem a cigányságot védi a Jobbiktól, hanem a Jobbikot a cigányságtól. Nem a szakadt és éhező bűnözőktől, hanem a szervezett cigány erőktől. Mert nem tudható, mikor telik be náluk a pohár. Ha gondolkodó vezetőik vannak is, egy érzelmek és indulatok vezérelte etnikum, és ezért nem kiszámítható még a szervezett részének a tűrőképessége sem. Ezt teszi próbára minden Jobbikos rendezvény, és ez okoz gondot minden valódi nemzeti erőnek.

A Jobbik elvégzi a megbízatását, a valódi nemzetellenségek helyett áldozatokat nevez ellenségnek. Árpád-sávos zászlókkal, siltes-sapkákkal, bakancsokkal - melyekbe már megjelent az árpádsávos zokni is, amit büdösen a szemétbe dobnak. “Jobbik dizájn” - józsidókkal, rossz cigányokkal.

Kassai Ferenc

January 30th, 2011 Civitas Fortissima Múzeum nyílt Balassagyarmaton

A csehek kiverésének 92. évfordulóján Civitas Fortissima Múzeumot nyitottak pénteken a Nógrád megyei Balassagyarmaton, a legbátrabb városban.

Balassagyarmaton diákok, polgárok, vasutasok, tisztviselők városvédő harcot folytattak 1919. január 29-én, és kiűzték a megszálló csehszlovák katonaságot. A harcokban tíz ember életét vesztette. Hősiességükkel elérték, hogy a határmenti város felszabadult és Magyarország része maradt. Az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta Balassagyarmatnak.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a megnyitón azt mondta: 1919. január végén Balassagyarmat példát mutatott az országnak; egy olyan város védte meg magát, amely rendet tudott tenni az általános káoszban, összeomlásban. A bolsevizmus felé sodródó országnak ekkor tehetetlen kormánya volt, a hadsereg összeomlóban, határai elmosódóban voltak. A város példája jól mutatja, hogy még egy reménytelen helyzetben is reménységet adhat, ha van egy büszke közösség, annak jó vezetői vannak, és ha az a közösség bátor tud lenni a kritikus pillanatokban – mondta.

Balassagyarmat nem akart részt venni az általános összeomlásban, válasza az volt, hogy Magyarország nem veszhet el, ezért a legbátrabb város. Szembeszállni az általános összeomlással, szembeszállni az általános káosszal olyan hitet sugároz és olyan bátorságot jelent, ami kiemeli Balassagyarmatot a magyar városok sorában – mondta a miniszter.

Medvácz Lajos polgármester felidézte, hogy a városháza falán 1922. október 29-én helyezték el a hősi vállalkozást idéző emléktáblát. A Horthy Miklós kormányzó által felavatott emléktáblát, bár megfordították, de a kommunizmusban sem merték levenni – mondta.

A Madách Moziban megnyílt Civitas Fortissima Múzeumot a balassagyarmati születésű Matúz Gábor, a Közép-európai Média Intézet igazgatója hozta létre. A gyűjteményben a kort és az eseményeket felidéző könyvek, dokumentumok, katonaruhák, filmek láthatók. Matúz azt tervezi, hogy a gyűjtemény legkésőbb 2019. január 29-én önálló épületben nyitja meg kapuit.

forrás: hirado.hu